A magyar lakosság hány százaléka táplálkozik egészségtudatosan
A táplálkozástudományi cukorbetegeknek karkötő való együttműködés eredményeként mára egészségesebb élelmiszerek kerülhetnek az asztalunkra. Mi alapján határozza meg napjainkban a tudomány a korszerű táplálkozás fogalmát: az életvitel, a foglalkozás, a földrajzi környezet vagy a genetika nyom többet a latban?
Az egészséges táplálkozásnál fontos szempont az energiafelhasználás, s bár mindegyik csoportnak eltérő energiamennyiségre van szüksége, a nagy a magyar lakosság hány százaléka táplálkozik egészségtudatosan összetétele többé-kevésbé változatlan marad.
Nagyon fontos szempont a foglalkozás is, ami alatt a fizikai aktivitást is értjük, hiszen más kell egy bányásznak, egy irodai dolgozónak vagy egy sportolónak. A klimatikus viszonyok is befolyásolják az energiaszükségletet, a táplálkozást, mivel nem ugyanakkora a szervezet energiafelhasználása, ha valaki északon vagy a trópusokon él. A genetikánk szerepet játszik például abban, hogy milyen tápanyagokat képes a szervezetünk a leghatékonyabban felhasználni, s melyek váltják ki a legnagyobb egészségmegőrző hatást.
A genetika azonban nem jelent eleve elrendelést, ha valaki tudja, hogy genetikusan örökölt valamilyen súlyos eltérést, ami hajlamosíthatja akár egy korai szívinfarktusra, rá sokkal nagyobb felelősség és kötelezettség hárul, hogy a hibás gén ne aktiválódjon, és ne válthassa ki a betegséget. Az érintetteknek úgy kell megválasztaniuk az életmódjukat, fizikai aktivitásukat, táplálkozásukat, hogy ennek a genetikai determináltságnak ne legyenek súlyos következményei, és ne okozhasson betegséget.
Ezzel foglalkozik az epigenetika. A mondás szerint az vagy, amit megeszel. Valójában mekkora szerepe van a táplálkozásnak az egészségmegőrzésben és a betegségek gyógyításában, illetve mit értünk táplálkozási betegségeken? Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásnak része a rendszeres hús- és halfogyasztás, csakúgy, mint a tej- gabona- a zöldség- vagy a gyümölcsfogyasztás.
- Tejszérum a cukorbetegség kezelésére
- Egészséges élet: a helyes táplálkozás nem elég
- Népi jogorvoslati kezelésére cukorbetegség kora nyárfa
- A program hét év alatt helyszínen több, mint 5 millió vizsgálatot végzett, ezer látogatót fogadott, ugyanakkor a kitöltött kérdőívek száma meghaladta a 10 milliót.
A táplálkozási betegségek közül a leggyakoribb az elhízás. Ezzel kapcsolatban mindenképpen meg kell említenünk az energia-egyensúly megtartásának fontosságát, ami azt jelenti, hogy a bevitt táplálék és az elfogyasztott energia egymással egyensúlyban van, mert ez biztosítja a testsúly megőrzését, hogy se ne fogyjunk, se ne hízzunk.
Ezenkívül persze nem árt betartani néhány fontos szabályt, például azt, hogy nem dohányzunk. Alkoholt sem fogyasztunk, vagy legalábbis nem olyan mértékben, ami káros hatással lehet a szervezetünkre.
A táplálkozástudomány jelenlegi álláspontja szerint a napi két deci vörösbornak megfelelő alkohol inkább egészségvédő, mintsem káros hatású. Visszatérve az előző gondolatmenethez, az energia-egyensúly alapvetően fontos az egészségünk és a jó közérzetünk megtartásához, azonban ebben a tápanyagok aránya is szerepet játszik, mely ma már tudományosan alátámasztott, kutatásokkal bizonyított tény.
HUNGARIAN DIABETES ASSOCIATION
Az emberi szervezet elsősorban a szénhidrátokat használja fel energiaforrásként, ezután következnek a zsírok és végül a fehérjék. A biokémikusok úgy mondják: a zsírok a szénhidrátok tüzében égnek el.
Testsúlycsökkenésnél az emberi szervezetben először a legkisebb tartalékban lévő szénhidrátok fogynak el, utána következnek a zsírok és csak legvégül a fehérjék, ami már az izmokat, a csontokat, azaz a test építőköveit jelentik. A bevitt táplálék helyes arányai tehát: ötven-ötvenöt százalék szénhidrát, harminc százalék zsír, a maradék pedig fehérje. Ezek az arányok életkoronként kicsit változhatnak: gyermekkorban a növekedés miatt több fehérjére van szükség, időskorban pedig azért, hogy az izom- és csontvesztést megállítsuk.
Fontos tisztáznunk azonban, hogy mit ért a táplálkozástudomány szénhidrát alatt. A legtöbb ember azt gondolja, hogy az egyszerű és a kettős cukrokat, a glükózt, a fruktózt, a laktózt, pedig ezeken kívül vannak az úgynevezett összetett komplex szénhidrátok, a keményítőfélék és a rostok.
- Egészségesen élnek és egészségtudatosak a magyarok?
- Szinapszis Kft. - Egészségügyi piackutatás
- Táplálkozás és tudomány
- Cukor cukorbetegség 1 típusú kezelés intézet
Mindez együttesen teszi ki a táplálkozástudomány által ajánlott ötvenöt százalékot. A természetes élelmiszerek is tartalmaznak valamennyi szénhidrátot, például a zöldségek, gyümölcsök, salátafélék vagy a hüvelyesek, az olajos- és a gabonamagvak, a csírák. A legjobb minőségű szénhidrátok a természetes élelmiszereinkben találhatók.
Az energia-egyensúly megtartásának fontossága azt jelenti, hogy a bevitt táplálék és az elfogyasztott energia egymással egyensúlyban van, mert ez biztosítja a testsúly megőrzését, hogy se ne fogyjunk, se ne hízzunk.
Az egészségünk és a jó közérzetünk megtartásában azonban a tápanyagok aránya is szerepet játszik. Mi az egészségtudatos táplálkozás és a diéta közötti különbség? A dietoterápia, azaz a táplálkozással való gyógyítás jóval bonyolultabb, és nagyon sok esetben eltér az egészséges táplálkozástól, elsősorban nem is annak alapelveitől, hanem a tápanyagok arányától és azok minőségétől.
A cukorbetegek táplálkozásánál is ugyanazok az alapelvek, mint az egészséges embereknél, de egészen más a javasolt szénhidrátok, zsírok minősége.
Ugyanez igaz például a vesebetegeknél is, csak az ő esetükben a fehérjebevitel mennyiségét és minőségét határozzuk meg. A táplálkozástudomány pontosan leírja, hogy mi számít egészségesnek; az már más kérdés, hogy az emberek egészségtudatosan használják-e ezeket az ajánlásokat. Kimutatták, hogy Magyarországon a népesség mindössze tizenhat százaléka táplálkozik egészségtudatosan, fogyasztja azokat az élelmiszereket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az egészség megőrzéséhez. Egy egészséges embernek kell-e, szabad-e megelőzés céljából úgymond diétáznia?
Mi a véleménye a léböjtről, illetve a méregtelenítő kúrákról és társaikról? Napjainkban idesorolhatjuk a gluténmentes diétát is, ami szintén nagy divat, holott sok esetben teljesen felesleges, mivel a népesség alig néhány százaléka szenved liszt- vagy gabonaérzékenységben.
Kevesen tudják, hogy azok, akik gluténmentesen táplálkoznak, hajlamosabbak például az elhízásra. A léböjtkúráknak megvan a maguk jogosultsága, de hosszú távon csak orvosi felügyelet mellett. Németországban klinikák épültek arra, hogy laboratóriumi és orvosi ellenőrzés mellett kezeljenek például elhízottakat vagy cukorbetegeket léböjtkúrával.
Magyarországon is vannak ezzel próbálkozó a magyar lakosság hány százaléka táplálkozik egészségtudatosan, bár néha előfordul, hogy olyan szakemberekkel, akik nem igazán értenek hozzá. Rövidebb ideig természetesen bárki böjtölhet, lehet hetente egy olyan nap, amikor kizárólag tiszta ásványvizet vagy zöldség- és gyümölcsleveket fogyaszt. A cukorbetegség gomba kezelése a böjtnek megvolt a maga szerepe az egészségünk megőrzésében, de mára sajnos elvesztette a jelentőségét az életünkben.
A vallási böjtök arra szolgáltak, hogy úgymond megtisztítsák a szervezetet, ami az embereket egy kis önmegtartóztatásra sarkallta. Tulajdonképpen a hedonizmus vezetett odáig, hogy napjainkra ilyen sok táplálkozási betegség alakult ki.
Összegezve tehát: ok nélkül teljesen felesleges bármilyen diétát folytatni, mert az a betegségek gyógyító étrendje. Ok nélkül teljesen felesleges bármilyen diétát folytatni, mert az a betegségek gyógyító étrendje.
A léböjtkúráknak hosszú távon csak orvosi felügyelet mellett van jogosultságuk. A gluténmentes diéta például sok esetben teljesen indokolatlan, mivel a népesség alig néhány százaléka szenved liszt- vagy gabonaérzékenységben, ráadásul akik gluténmentesen táplálkoznak, hajlamosabbak az elhízásra.
A táplálkozási szakember lehet orvos vagy dietetikus. A klinikákon, kórházakon kívül hol találkozhat az egyszerű halandó dietetikusokkal?
Gyerekcipőben jár a magyar egészségtudatosság
Már vannak olyan praxisközösségek, ahol az orvosok gyógytornászt, pszichológust, dietetikust is alkalmaznak. Nagyon fontos lenne például, hogy szakértő dietetikusok vegyenek részt a sportolók étrendjének kialakításában. Egyébként az országban három helyen, Debrecenben, Budapesten és Pécsett is képzünk dietetikusokat, és három éve a sportdietetikus-képzés is elindult a PTE-n.
Mi a helyzet az étrend-kiegészítők szedésével, nyilván ennek is megvan a létjogosultsága. Egy betegséget követően, ha valaki plusz vitamin- vagy ásványianyag-bevitelre szorul, lehet róla szó, de semmiképp sem abban a mértékben, ahogy ez ma itthon elterjedt.
Ráadásul az emberek nagy része többféle étrend-kiegészítőt is szed, ezáltal a szükségesnél jóval több jódot, vasat, illetve olyan zsírban oldódó vitaminokat visz be, amelyek felhalmozódhatnak a szervezetben, pictures of diabetic dermopathy lesions több kárt okozhatnak, mint amennyi a hasznuk.
Úgy gondolom tehát, hogy egészséges, vegyes táplálkozás mellett nincs szükség étrend-kiegészítőkre. Az emberek nagy része többféle — kapszula, tabletta, por vagy folyadék formában kapható — étrend-kiegészítőt is szed, emiatt a szükségesnél jóval több jódot, vasat, illetve olyan zsírban oldódó vitaminokat visz be a szervezetébe, amelyek felhalmozódva több kárt okozhatnak, mint amennyi a hasznuk.
Annak, aki egészségesen táplálkozik, vagyis a táplálkozástudomány ajánlásának megfelelő arányban fogyaszt állati és növényi eredetű élelmiszereket, általában nincs szüksége étrend-kiegészítőkre.
Az es években ismerkedtünk meg a funkcionális élelmiszer fogalmával, de nem biztos, hogy tudjuk, mit is jelent pontosan. Ezeket az élelmiszereket tudományos vizsgálatoknak vetik alá, hogy bizonyítsák egészségmegőrző, betegségmegelőző hatásukat. Európai uniós rendelet szabályozza, hogy az élelmiszer funkcionális összetevőjének természetes eredetűnek kell lennie, valamint a csomagoláson fel kell tüntetni a tápanyag-összetétel mellett a napi ajánlott bevitelt is.
Tövisháti táncok - Bajnóca NE
Jó lenne, ha az ipar ilyen magas minőségű élelmiszereket tudna előállítani. Ehelyett inkább arról hallunk, hogy a zöldségek és gyümölcsök tápértéke jóval alacsonyabb, mint a nagyszüleink idején, mivel az intenzív nagyüzemi mezőgazdaság következtében a termőföldek kimerültek az utóbbi ötven évben.
Sokan például ezzel indokolják a vitaminok vagy étrend-kiegészítők szedését. Míg tíz évvel ezelőtt az egészség megőrzése érdekében bab cukorbetegeknek háromszáz gramm zöldség és gyümölcs fogyasztását javasoltuk, addig ma már ötszáz grammot ajánlunk.
Reméljük, hogy a zöldségek és gyümölcsök eredeti ásványianyag-tartalma visszatér, ha az agráriumnak sikerül a földek termőképességét helyrehoznia. Manapság csírákat enni is nagy divat. Mi az élelmi rostok, csírák, magvak szerepe az étrendünkben? Mi az ezzel kapcsolatos tudományos álláspont, például túlzásba lehet-e vinni a fogyasztásukat? Mindegyik csírafajtának komoly tápértéke van, aminosavakat és zsírsavakat tartalmaznak, amit a szervezetnek nem a fehérjékből és a zsírokból kell lebontania.
Magyar Diabetes Társaság
Ugyanez igaz az olajos magvakra is, a bennük lévő zsírban oldódó vitaminok, valamint a többszörösen telítetlen zsírsavösszetételük miatt. Továbbá olyan mikroelemeket tartalmaznak, mint a cink, a réz, a mangán, amelyek segítik a szervezetünkben működő enzimek aktivitását.
Nagyon jót teszünk az egészségünknek, ha naponta elfogyasztunk egy kis maroknyit ezekből a magvakból. A lenmagnak például nagyon magas a rosttartalma, így fontos szerepe lehet a székrekedés kezelésében is.
Táplálkozás és tudomány
A napraforgómagban omega-6 zsírsavak vannak. A mandula vagy a szezámmag tele van kalciummal, ami kiváló csontritkulás ellen. Mi az élelmi rostok élettani jelentősége, és mennyi az ajánlott napi bevitel? Kétféle rost létezik, az egyik, amelyik vízben oldódik, ez megtalálható a zöldségek, gyümölcsök nagy részében meg a zabban, a másik, ami a gabonafélékben van, nem oldódik vízben. Mindkét rostfajtának más a hatása. A vízben oldódók elsősorban a vércukorszint és a magyar lakosság hány százaléka táplálkozik egészségtudatosan vérlipidek szabályozásában, a nagy vízkötő-képességű gabonarostok pedig a széklet szabályozásában és a bélnyálkahártya táplálásában játszanak fontos szerepet.
A rostok védenek a rákos daganatok ellen, mivel elősegítik, hogy a bélben felhalmozódott esetleges rákkeltő anyagok mindennap kiürülhessenek. A bélbaktériumok pedig a bélnyálkahártya védelmének szolgálatára használják fel a rostokat, amelyek így hozzájárulnak a gyulladásos bélbetegségek elleni védelemhez is.
Közismert, hogy a felborult bakteriális flóra közrejátszik a betegségek kialakulásában, ami különösen igaz a gyomor-bél rendszerre, amelyben a táplálék végighalad. Vannak korszakok, amikor egy-egy élelmiszer szinte tiltólistára kerül, aztán fejlődik a tudomány, változnak az ismereteink, és akár teljesen ellentétes megítélés alá esik ugyanaz az élelmiszer.
